A migrén

Az egyiptomi Hórusz és Szét féloldali fejfájásban szenvedett. Midőn Hórusz kínjai elviselhetetlenné váltak, Iziszhez és Neftiszhez könyörgött, hogy küldjenek neki új fejet az égen át. Zeuszt is fejgörcs gyötörte, ezért Héfaisztoszt kérte meg, hogy baltával hasítsa ketté a fejét. Így született meg Pallasz Athéné, a bölcsesség istennője. Ezek az erőteljes képek ősi emlékeket idéznek fel egy bizonyos, rohamszerűen ránk törő, gyakran féloldali fejfájásról, amely a régi mitológiák isteneit is megrendítette. Ám túl a homályba vesző kezdeteken, mára igen kifinomult orvosi tudás halmozódott fel e különös gyötrelemről, a migrénről. Mi a migrén, s mire számíthatnak ma a migrénes betegek?

A fejfájás

Ritkán találkozunk olyan emberrel, akinek soha nem fájt a feje. Valóban: a fejfájás az egyik leggyakoribb és legismertebb fájdalom, amely bizonyos feltételek mellett könnyen „kísérőnkké” szegődhet. Ma a népesség mintegy 40%-a szenved visszatérő fejfájásoktól. A fej fájdalmai önálló betegségként, vagy egyéb betegségek tüneteként – olykor egyetlen figyelmeztető jeleként – jelennek meg. Lévén a fejfájás alapvetően szubjektív tünet, annak jellege, minősége nem mindig ad elégséges támpontot arra vonatkozóan, hogy milyen kórokok játszhatnak szerepet kialakulásában. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy ha fáj a fejünk, ne delejes gyógyítókhoz, hanem olyan orvosokhoz forduljunk, akik jártasak a fejfájások korszerű diagnosztikájában és terápiájában.

Előjel és aura

A migrén, mint önálló betegség tüneteit elsőként Kappadokiai Aretaiosz rendszerezte az első században. Nem sokkal később Galenus a hemicrania (féloldali fejfájás) nevet adta a tünetegyüttesnek. A ma használatos migrén szó e név későbbi, francia módosulásából származik. A migrén korántsem ritka kórkép: a Föld lakosságának 12-17%-át érinti valamilyen mértékben, a nőket 2-3-szor gyakrabban, mint a férfiakat. A migrénes roham rendkívül összetett folyamat, amely tipikus lefolyása szerint négy szakaszra osztható.

1. Az előjelek szakaszában a roham első finom, vegetatív idegrendszeri működészavarra visszavezethető tünetei már a fejfájás előtt 1-2 nappal megjelenhetnek. A beteg ezalatt látszólag ok nélkül dekoncentrálttá, máskor pedig nyugtalanná, ingerlékennyé válhat. Ritkán előfordul, hogy ennek éppen az ellenkezőjét, egy különös, „vihar előtti” nyugalmat érez, miközben gondolkodása, beszéde lelassul. Jellemző testi előjel lehet a nyaki izmok merevsége.

Néhány jellemző előjel: fáradtság (72% ), a koncentráció gyengülése (51%), a nyaki izmok merevsége (50%).

2. Az aura szakaszában, közvetlenül a fejfájás jelentkezése előtt hirtelen ijesztő, ám átmeneti, többnyire egy óránál rövidebb ideig tartó tünetek mutatkozhatnak. A migrénes betegek jól ismerik például a „vibráló meleg levegőn” keresztül való látás jelenségét, a szikrázó fényfelvillanásokat, valamint a mozgó, villogó cikk-cakk vonallal határolt, fokozatosan terjedő, foltszerű látótérkieséseket, a szcintilláló szkotómákat. Ritkább aura-tünetként végtagzsibbadás, beszédzavar, bénulás, átmeneti zavartság, sőt eszméletvesztés is előfordul.

Tomboló fájdalom és lassú oldódás

3. A fájdalom szakaszában a fejfájás lassan, lopakodva indul és fokozatosan erősödik. A tetőzés idején a fájás, amely jellege szerint görcsös, tompa, vagy lüktető lehet, az elviselhetőség határáig fokozódhat. Bingeni Szent Hildegárd a 13-ik században az isteni gondviselés jelét látta abban, hogy a migrénes fájdalom jellemzően (bár korántsem mindig) féloldali elhelyezkedést mutat, hiszen ha „kétoldali” lenne, nem tudnánk elviselni. Ám sok beteg szerint ennél is rosszabb az a kábult, levert állapot, amely különös módon a külső ingerek iránti túlérzékenységgel, később pedig émelygéssel, ritkábban hányással társul.

4. A fejfájás néhány óra, esetenként 2-3 nap után fokozatosan enyhül, s szinte észrevétlenül távozik. Ez már az oldódás szakasza, mely olykor kiadós mély alvásból áll, máskor pedig enyhe utótünetek jellemzik. Igen érdekes, hogy a betegek egy része ekkor igen jó közérzetet, eufóriát érez, mintha alaposan kipihente volna magát a roham alatt.

Élettani alapok és lelki hatások

A migrén típusú fejfájásokra való hajlam általános emberi tulajdonság, amely azonban nem mindenkinél egyforma mértékű. A nők migrén hajlama hormonális okokra visszavezethetően eleve magasabb, mint a férfiaké. Egyes emberek öröklötten erős hajlammal rendelkeznek, ezért ők viszonylag enyhe, sokszor észrevétlen környezeti hatásokra is migrén rohamokkal reagálnak, s a migrén előbb-utóbb szinte beépül a szokásaik közé.

A migrén roham kissé leegyszerűsítve úgy képzelhető el, hogy különböző provokáló tényezők, elsősorban pszichés stressz hatására az agy vegetatív központjában, a hipotalamuszban a belső szabályozó folyamatok egyensúlya fokozatosan megváltozik. Ez a napi biológiai ritmuson belül finom eltolódáshoz és az előjelek szakaszához vezet. A ritmus eltolódások következtében az agytörzsi fájdalomszabályozó központok is aktiválódnak. Aktivációjuk kettős hatású. Egyrészt kivetülő idegrostjaik útján az agykéregben lassan tovaterjedő átmeneti „működési szünetet” idéznek elő – ez okozza az aura ijesztő tüneteit – másrészt viszont hozzájárulnak a koponya ereinek kitágulásához. Az erek tágulása viszont fájdalomkeltő anyagok helyi felszabadulásához vezet, ezáltal tehát kialakulhat a roham fájdalmi szakasza. Az oldódás szakában lassan helyreáll a roham előtti vegetatív idegrendszeri egyensúly állapota.

Több kutatás eredményei alapján úgy tűnik, hogy a migrénre hajlamos embereket az átlagosnál nagyobb fokú érzelmi labilitás, a vegetatív idegrendszer sajátos túlműködése, valamint a stressz hatásokkal szembeni fokozott sérülékenység jellemzi. Ennek alapján bizonyítást nyert, hogy a migrén valódi pszichoszomatikus betegség.

A migrén rohamok kiváltó tényezői

Gyakoriak: stressz, menstruáció, fogamásgátlók, hormonkészímények, gyógyszerek, alváshiány, alkohol, éhség, frontváltozások.                                                Ritkábbak: túlzott alvás, magaslati klíma, A-vitamin túladagolás, szemlencse hibák, egyes ételek (pl. csokoládé, fütölt húsok, tartósító szereket tartalmazó ételek, fagylalt, hideg italok).

 Gyógykezelés

A gyógyítás első lépése a körültekintő orvosi kivizsgálás. Az akut roham gyógyszeres kezelést igényel, a rohamok megelőzése viszont hosszú távú gondozási feladat. Ha a rohamok kellően ritkák, akkor elegendő lehet a sokszor rejtetten ható kiváltó tényezők alapos feltérképezése és kiiktatása. A sűrű, erős rohamok indokolttá teszik a megelőző hatású, preventív gyógyszerek kúraszerű szedését. E kúra idején lehetőség nyílhat arra is, hogy a migrénben szenvedő emberek az e célra kidolgozott kognitív-magatartásterápiás módszerek segítségével elsajátítsák a lelki stressz-hatásokkal való megküzdés új módjait is. Aki ugyanis uralni tudja a stresszt, az urává válhat a migrénnek is.

(Dr. L’ Auné György, Képmás Magazin, 2006. június)

Elnézést, a hozzászólás ezen a részen nem engedélyezett.